Bucsu: Bulcsú vezér nyomdokain
Az Arany-patak mentén fekvő település első okleveles említése 1236-ból való. Akkor még Bulcsunak hívták, utalva ezzel Árpád nagyfejedelem után a legnagyobb hadvezérünkre, Bulcsúra, kinek nyári szállásának központja volt itt fellelhető.
Bulcsú annak a hét hadvezérnek volt az egyike, akik hadat viseltek Hispánia ellen. A 945-ös háborút sikerrel zárta, 955-ben Augsburgnál azonban nem csak csatát, de életét is vesztette. Egykori nyári szállásának központja továbbra is fent tartja emlékét, nevét őrizve. 1495-ben változtatták csak Bulcsuról Bucsura.
A hiteles feljegyzések először 10 házat és 40 főt említenek, mely az évek folyamán egyre csak gyarapodott. A templom alapjai 14. századiak, mely szintén arra utal, hogy lakott helynek kellett itt lennie már akkor is. A templom belső berendezése 18. századi barokk.
Az I. világháborúban 80-an vettek részt, 17-en haltak hősi halált, többen sebesültként tértek vissza. A trianoni békediktátum után vált határ menti településsé. Olykor alig 500 m választja el nyugati szomszédunktól – emiatt lett egyre nehezebb helyzetben a II. világháború után.
A falut ekkor szó szoros értelemben vett műszaki zár vette körül, mely a szélső ház mellett húzódott. Mindenki gyanús lett, aki Bucsuba látogatott. Hiába lehetett jobban megközelíteni a távoli vidéket is már a közlekedés javulásának köszönhetően, ez csak még jobban elzárta a kis határ menti települést az ilyen irányú törekvésektől, az ország többi régiójától.
A rendszerváltás óriási mérföldkő alapja lett Bucsu életében, mely nem csak a kapuk lebontását jelentette, hanem a teljes fejlődés megindulását, a környékbe való integrálást is.
Bucsu sok híres embert adott a hazának. Itt született Hertelendy Anna, Deák Ferencnek a „haza bölcsének” nagyanyja. Innen származik a Széll család, melynek több tagja is magas tisztséget töltött be Magyarország kormányzásában. Közülük is kiemelkedik Széll Kálmán, aki 1875-1878 között pénzügyminisztere, majd 1899-1903 között miniszterelnöke volt a Magyar Királyságnak. Az ő édesapja Széll József, 1844 -1867 között -kisebb megszakításokkal -országgyűlési képviselőként tevékenykedett Vas vármegyéért.
Nevezetességek
A Szent Mihály-templom
A település nevezetessége és egyben műemléke a Szent Mihály római katolikus templom, amely Árpád-kori, 13. századi eredetű. A 17. században az evangélikusok, majd 1673-tól a katolikusok használják. Tornya a bejárat felett áll, előtte a belépő későbbi toldásként készült. A templom belsőben középkori részletek találhatók. Mai berendezése a 18. századot idézi. A templom felújítására 2011-2013. között került sor: az oltár, a szószék, a szobrok felújítása, a tetőzet kijavítására került sor. .
A leírások szerint a községben több kúria és kastély is található.
Az épületet a Vajda család építette a 18.században. Vajda Ádám egyetlen gyermeke Antónia, a Széll család fiával kötött házassága révén a kúria a Széll család tulajdona lett. A Széll család 1639-ben új címerlevelet kapott, így nemességét megerősítette. A bucsui kúriát Széll János-Kristóf alakíttatta át és bővítette ki a 19. század elején. A kúriát legidősebb fia Széll Imre örökölte, aki 1836-45 között Vas vármegye főjegyzője volt. A kúriát Széll Ödön-Imre az I.világháború végén eladta Techet Bódog burgenlandi malomtulajdonosnak, 1935-ben bekövetkezett halálát követően, unokája Sonnenvend Gyula örökölte. A család az államosításig (1952) a kúria tulajdonosa volt.
Az államosítást követően lakásokat alakítottak ki a kúriában, majd a határőrség kapta meg az épületet, a határok megnyitását követően a határőrség megszűntével a kúria üresen maradt.
Szabó Ernő-kastély
A bucsui birtokot az 1754-55-ös összeíráskor már Szabó János tulajdonaként jegyezték be, gróf Batthyány Lajos nádor titkára volt. A kúriát fia Szabó Ignác építette a 18.század végén késő barokk stílusban. Halálát követően lánya, Katalin örökölte, aki Egan Imre felesége lett. Az Egan család ír eredetű, a család több tagja viselte Írországban az országos főbíró címet. 1810-ben a családból O-Edgan ír parlamenti képviselő fia, James költözött Magyarországra. 1890-ben I.Ferenc József király adományozott magyar nemességet, az ősi ír címerük megtartásával. Egan Ede fia, Egan Imre volt a kúria tulajdonosa. Az Egan házaspár (Szabó Katalin és Egan Imre), egészen az államosításig birtokolta a kúriát és a bucsui birtokot. Az államosítást követően a kúriában mozit és kultúrházat alakítottak ki, majd a helyi termelőszövetkezet papucs üzemét helyezték el az épületben. 2003-ban teljesen felújították lakóház céljára, magántulajdonban van, lakás céljára használják.
Széll-kastély
A település keleti részén, a régi szombathelyi út mellett található klasszicista épület magántulajdonban van, cégközpont működik benne.
Szállás
9792 Bucsu
Rákóczi Ferenc u.154,
Telefonszám: 06 30 590 6460
HU 
DE 
EN
Üzenet írása